E-CÉGJEGYZÉK

Ajánlotta: Szerkesztő

04 nov, 20 6:05 du. Ország

Az oldalról

Adatok elérése: Ingyenes

Adatok típusa:Általános Negatív Pozitív

Adatbázis üzemeltetője: Állami szervezet

Kapcsolatfelvétel

Email

Leírás

E-Cégjegyzék


Hogyan lehet az E-Cégjegyzékben pár kattintás után megbízható ingyenes céginformációt keresni egy új üzleti partnerről vagy új munkáltatóról?

A tudatos és elővigyázatos cégvezetők vagy az új munkavállalók napi szinten gondolkodnak azon, hogy milyen ingyenes eszközök léteznek arra, hogy megbízható információt találjanak egy hazai cégről. Üzleti kapcsolat vagy munkaviszony kötése előtt érdemes megbízható adatokat keresni a másik félről (cégről), csökkentve ezzel is a kellemetlen események bekövetkezésének kockázatát. Ezeknek az információknak jelentős része megtalálható az E-Cégjegyzékben.

Ebben az adatbázis ismertetőben az E-Cégjegyzékkel kapcsolatos legfontosabb tippekről és tanácsokról lesz szó.

Az E-Cégjegyzék fenntartója: Igazságügyi Minisztérium

Mi is az E-Cégjegyzék?

Díjmentesen használható állami céginformációs adatbázis. Az adatbázisban történő keresés után megismerhető a megyei/fővárosi cégbíróságokon vezetett cégjegyzékben szereplő (frissen bejegyzett, működő és törölt) cégekre vonatkozó adatok.

Milyen szervezetek adatai vannak az adatbázisban?

  1. Korlátolt felelősségű társaság (Kft.);
  2. Betéti társaság (Bt.);
  3. Részvénytársaság (Rt.);
  4. Egyéni cég;
  5. Közkereseti társaság (Kkt.);
  6. Végrehajtó iroda;
  7. stb.

A felsorolás nem teljes körű. A teljes lista az E-Cégjegyzék weboldalán érhető el.

Az adatbázis az egyéni vállalkozók adatait nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásáról bővebb információ ebben a bejegyzésben olvasható.

A civil szervezetek adatai szintén nem szerepelnek az adatbázisban, azokat a Civil szervezetek névjegyzékéből lehet lekérdezni.

 

Hogyan működik a keresés az E-Cégjegyzékben?

A keresés egyszerű. Az adott cégre vonatkozó információkat - a cég neve, cégjegyzékszáma, adószáma (azon belül törzsszáma) és székhelye alapján lehet lekérdezni. A kereséshez nem szükséges egyszerre beírni minden adatot, már egy ismert adattal is működik a keresés. Az a jó ha minél több adat áll rendelkezésre, mert így pontosabb találatokat fog adni a rendszer.


A kereséshez néhány praktikus tipp

Cégnév alapján

Ha ismert a cég neve, akkor a „Cégnév kezdete” keresőmezőből máris indítható a gyors keresés. Fontos a cégnév helyes beírása, ennek hiányában lehet, hogy nem jönnek a találatok. Ha a cégnek gyakori neve van, akkor érdemes a kereséshez a cégjegyzékszámot vagy az adószámot (törzsszámot) is használni.

Cégjegyzékszám, adószám (törzsszám) alapján

A pontos és gyors találatokhoz javasolt a keresendő cég azonosító számait használni. A cégjegyzékszám és az adószám minden cégnél egyedi. Az azonosítószámokkal egyből a pontos találat jelenik meg. Az „Adószám” keresési mezőnél elégséges az adószám első nyolc számjegyét, a törzsszámot beírni (többet nem is enged begépelni a keresőmező).

Mi a teendő ha nem ismert a vállalat cégjegyzékszáma vagy az adószáma?

Egyszerű. Az internetes keresőbe be kell gépelni a keresendő cég nevét, mellé kell írni  a „céginfo” vagy „céginformáció” kifejezést és máris több olyan találat fog érkezni, amiben ott a vállalat cégjegyzékszáma vagy adószáma. Ezután jöhet a cégkeresés.

Székhely alapján

Egy székhely beírásával lekérdezhető, hogy az adott cím melyik vállalkozásnak a jelenlegi vagy a korábbi székhelye. A székhely alapú kereséssel sok találatot adhat a rendszer, különösen a városi címekre. Előfordulhat az is, hogy a kereső az összes találatot nem mutatja (mert olyan sok van), hanem felajánlja a keresés pontosítását. Hasznos információ: az "Utca" keresőmezőbe nem kell begépelni a közterület jellegét (pl. „Pillangó utca”), elégséges csak az utcanév a "Pillangó" szó. Begépelése esetén nem lesz találat.


Milyen adatok szerepelnek az E-Cégjegyzékben?

A sikeres cégkeresést követően érdemes áttekinteni az adatokat. Alapvetően az E-Cégjegyzékben az adatok két részre vannak bontva. A besorolásukat cégformától teszik függővé:

  1. Cégformától független adatok
  2. Cégformától függő adatok

Az adatbázisban az adatok "időrend" szerint is két részre vannak osztva: az egyik rész a „Tárolt cégkivonatban”, a másik pedig a „Cégadatokban” található. A tárolt cégkivonatban a hét első napján frissített adatok ismerhetők meg - a vállalat cégjegyzékében szereplő valamennyi fennálló adatából - illetve a változásbejegyzési kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatait tartalmazza, tehát ezek a cég hatályos adatai.

A cégadatok menüpontban a cég hatályon kívül helyezett és hatályos adatai is lekérdezhetők, egymástól elkülönítve. Közérthetően, a tárolt cégkivonat a cég hatályos adatait egyben, a cégadatok pedig a cég történetét és a hatályos adatait bontásban mutatja. A cégadatokban minden olyan változás és információ megtalálható amit a cégbíróság közzétett a céggel kapcsolatban (pozitív, negatív és egyéb típusú változások pl. új vezető tisztviselő vagy bírósági végrehajtás bejegyzése).


Hogyan lehet keresni a Cégadatokban?

  1. Kattintás a Cégadatokra;
  2. Ki kell pipálni a releváns adattípusokat a cégre vonatkozóan;
  3. A megjelölt rovatok alapján kérem a cég adatainak” itt ki kell választani a „Cégkivonatát”  vagy a „Másolatát”  (a másolat a korábbi adatokat mutatja).
  4. Aztán jöhet a lekérdezés.

A cég hatályos adatai „Tárolt cégkivonat” menüpontra kattintva kérdezhető le.

Egy cég működésében bekövetkezett múltbéli változásokat a leghatékonyabban a Cégközlönyből lehet megismerni, ebben a bejegyzésben részletesen szó esett a Cégközlönyről.


Melyek a „Tárolt cégkivonatban” és a „Cégadatokban” megismerhető legjellemzőbben előforduló adatok?

Az adatok a cégjegyzékben rovatokba rendezve szerepelnek a következők szerint:

  1. Általános adatok: cégjegyzékszám, cégforma, alapításának pontos dátuma;
  2. A cég teljes és rövidített elnevezése, amennyiben van idegen nyelvű elnevezése;
  3. A cég székhelye és amennyiben van fióktelepe;
  4. A létesítő okirat kelte;
  5. A cég tevékenysége (főtevékenység és egyéb tevékenység);
  6.  A cég jegyzett tőkéje;
  7. A vezető tisztségviselő (k) a képviseletre jogosult (ak) adatai;
  8. A könyvvizsgáló (k) adatai;
  9. A felügyelő bizottsági tagok adatai;
  10. A cég statisztikai számjele;
  11. A cég adószáma;
  12. A cég pénzforgalmi jelzőszáma;
  13. A végrehajtás adatai;
  14. A cég kamarai tagságai;
  15. A cég elektronikus elérhetősége;
  16.  A cégjegyzékszáma;
  17.  A cég hivatalos elektronikus elérhetősége;
  18.  Európai Egyedi Azonosító;
  19.   A tag (ok) adatai (tulajdonosi kör)

A felsorolás nem teljes körű! A rovatok teljes felsorolása és leírása ebben a két hivatkozásban található:

  1. Cégformától független adatok
  2. Cégformától függő adatok

Milyen adatokat érdemes tüzetesebben megnézni a a "Tárolt cégkivonatban" és a "Cégadatokban"?

Általánosan jellemző, hogy a cégkivonatban közzétett adatok alatt szerepel a „Hatálya” kifejezés. Ebből lehet következtetni, hogy a közzétett információ mikortól lett hatályos. A Tárolt cégkivonatban egy információ hatályossága onnan állapítható meg, hogy a dátum után három pont szerepel, tehát érvényes és hatályos az információ. Ha a három pont után egy dátum van, akkor az adat addig volt hatályos.

1. Általános adatok (bejegyzés dátuma)

Egy vállalkozás életében jó mérőszám lehet a bejegyzés (alapítás) dátuma. Az általános adatoknál ( pl. „Bejegyezve: 2020/01/01”) megtekinthető, hogy mikor alapították a céget. Pontosabban a dátum azt mutatja, hogy a cégbíróság mikor jegyezte be.

Üzleti kapcsolat kötésekor fontos mérőszám lehet a cég alapításának a dátuma. Ha túl frissen bejegyzett a cég, akkor érdemes többször átgondolni és megtervezni az együttműködést. Új munkavállalóként a Tárolt cégkivonatban érdemes megnézni azt is, hogy a vállalat határozatlan vagy határozott időre lett létrehozva. A határozott időre létrehozott cégeknél a hosszú távú karrierlehetőség kérdéses is lehet.

2. A cég teljes és rövidített elnevezése, amennyiben van idegen nyelvű elnevezése

A cég neve jól mutatja azt, hogy a vállalat ellen van-e bármilyen negatív eljárás folyamatban.

Melyek lehetnek a negatív eljárások?

Negatív eljárásnak tekinthető: a felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, csődeljárás és a kényszertörlési eljárás.

Honnan látható, hogyha egy cég ellen negatív eljárás van folyamatban?

Az eljárások elindításáról a cégbíróság végzést hoz, amit a Cégközlönyben tesz közzé.

A negatív eljárás alá vont cég neve a törvényi előírás szerint megváltozik, a vállalkozás elnevezését a negatív eljárás toldattal egészítik ki, a rövidített nevét pedig a megfelelő rövidített toldattal.

Melyek ezek a toldatok?

  1. Felszámolási eljárás: „f.a.”
  2. Végelszámolási eljárás: „v.a.”
  3. Csődeljárás: „cs. a.”
  4. Kényszertörlés alatt: „k.a.”

Hogyan jelenik meg az E-Cégjegyzékben?

Pl.: A cég elnevezése: ABC123 Építő Korlátolt Felelősségű Társaság „csődeljárás alatt”.

A cég rövidített elnevezése: ABCXY123 Kft. „cs.a.”

Ha a cég elnevezésében szerepel valamelyik negatív toldat, akkor mi a teendő?

A jövőbeli kockázatok mérséklése érdekében többször érdemes átgondolni a negatív eljárással érintett cégekkel történő együttműködést, ugyanis jelentős pénzügyi kockázatokat hordozhat magában. Új munkavállalóként a stabil jövőtervezés miatt szintén érdemes megfontolni többször a munkaviszony létesítését. A magyar gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a cégek a nevük mellé (pl. a weboldalukon) nem írják oda a negatív eljárásból fakadó toldatot, ezért érdemes ezt leellenőrizni a cégjegyzékben.

3. A cég székhelye (telephelye)

A cég székhelye és telephelye fontos a vállalkozás életében. Jellemző, hogy a hivatalos iratokat, leveleket vagy akár postai küldeményeket erre a címekre kapja a vállalat. Érdemes megkeresni, hogy a vállalkozás székhelye vagy telephelye (i) milyen környezetben találhatók. Ebben nagy segítségre tud lenni a Google Térkép szolgáltatás. Ha a bejegyzett székhelyen vagy telephelyen egy szimpla földterület vagy romos, elhagyatottnak tűnő épület látható, akkor érdemes átgondolni többször az üzletkötést.

4. A cég tevékenysége (főtevékenység és egyéb tevékenység)

Egy vállalkozásnak kizárólag egy főtevékenysége és több egyéb tevékenységi köre lehet. A cégjegyzék külön jelzi, hogy melyik a vállalat főtevékenysége. Azoknál a tevékenységi köröknél, ahol nincs ott a "Főtevékenység" szó, az mind egyéb tevékenységnek minősül. Vannak engedély köteles és nem engedély köteles tevékenységi körök is.

Az engedélyköteles tevékenységi körökről tájékozódni lehet az egyéni és társas vállalkozások alapítási és működtetési követelmények tudásbázisából.

Egy cégtől történő rendelés / vásárlás / szolgáltatás igénylés vagy egy vállalkozás megbízása előtt szintén érdemes leellenőrizni azt is, hogy azt a cég jogosult-e elvégezni, a bejegyzett fő- és egyéb tevékenységei alapján. Minden tevékenységi körnek egyedi azonosítója, TEÁOR száma van.

A TEÁOR számokról (gazdasági tevékenységekről) a Központi Statisztikai Hivatal által fenntartott adatbázisban vannak bővebb információk, amelyből megtudható az, hogy a keresett vállalkozás a bejegyzett tevékenységi körök alapján milyen tevékenységet végezhet és milyet nem.  A Központi Statisztikai Hivatal TEÁOR kereső adatbázisról ide kattintva szerezhetők meg a legfontosabb tudnivalók.

Ha az látszik, hogy a vállalat cégkivonatán bejegyzett tevékenységi körök nincsenek átfedésben a tervezett üzlettel, akkor érdemes átgondolni még egyszer az üzletkötést.

Álláspályázóként az új munkáltató főtevékenységéből könnyen leszűrhető, hogy a cég főként melyik üzleti ágban van jelen a piacon.

5. A vezető tisztségviselő (k) a képviseletre jogosult (ak) adatai

Ennél a pontnál megismerhetők a cég vezető tisztségviselőire vonatkozó főbb adatok. A vezető tisztségviselők / képviseletre jogosult személyek általában az operatív cégvezetésében vesznek részt. Ők képviselik hivatalosan a gazdasági társaságot (pl. vezérigazgatók, elnökök, ügyvezetők, igazgatók stb.) A vezető tisztségviselő jogosult a cég nevében aláírni pl. egy szerződést. A képviseleti módnak két meghatározó formája létezik: önálló és együttes. Ha vezető tisztségviselő neve alatt a - képviselet módjánál - az „önálló” szó szerepel, akkor ő egyedül jogosult aláírni pl. egy szerződést.

A cégben amennyiben több cégjegyzésre / képviseletre jogosult személy is van, akkor a képviseleti mód is változhat. A cégkivonaton ha több személy neve látható egymás alatt, akkor érdemes megnézni, hogy mindegyik személy jogosult-e önálló képviseletre. Ha valamelyik személy neve alatt az „együttes” szó szerepel, akkor ő egyedül nem írhat alá egy szerződést csak legalább egy-két másik vezető tisztségviselővel közösen. Persze vannak kivételek.

Szerződéskötés előtt érdemes leellenőrizni, hogy ki (k) jogosult (ak) az adott cég részéről aláírni a szerződést.

6. A cég pénzforgalmi jelzőszáma (bankszámla)

A cég pénzforgalmi jelzőszámánál a cég hivatalosan bejegyzett bankszámlaszámai láthatók.  Egy céggel történő (főként szerződésből fakadó) bármilyen banki átutalás / tranzakció előtt nagyon fontos megnézni a cég hivatalos bankszámlaszámát.

Mi történik ha a szerződő fél a "Tárolt cégkivonatban" eltérő bankszámlát ad meg az átutaláshoz?

Érdemes rákérdezni mindenképp, hogy ennek mi lehet az oka. Előfordulhat az, hogy a cég bankszámláját valamilyen tartozás terheli és ezért a (cégvezető) a saját magán bankszámláját adja meg az utaláshoz (kifizetéshez), amely nem korrekt, sőt ha erre a bankszámlára történik az átutalás, akkor a NAV az adóelkerülés "támogatása" miatt kopogtathat az ajtón.

7. A végrehajtás adatai

Egy vállalkozás szemben a problémás működése miatt végrehajtás indulhat. Jellemző, hogy a végrehajtás jogerős bírósági határozat, közjegyző által készített közokirat vagy jogerős fizetési meghagyás alapján indul el. Fontos tény, hogyha nincs olyan dokumentum amely a végrehajtás alapjául szolgálna, akkor nem lehet végrehajtás sem.

Milyen végrehajtások lehetnek?

Adóvégrehajtás, hitelszerződésekből fakadó végrehajtások, végrehajtás indulhat egy be nem fizetett bírság miatt, illetve egy át nem vett fizetési felszólítás is eredményezheti a végrehajtást. A végrehajtás tényállása a cégbírósági nyilvántartásba bekerül, amely a jövőben bármikor megtekinthető.

Mit a teendő ha a lekérdezett cég Tárolt cégkivonatában végrehajtás szerepel?

Egyértelműen negatív információ a cég működésére vonatkozóan, amely a vevőket vagy megrendelőket, munkavállalókat eltántoríthatja szerződéskötéstől. A NAV egy nyilvánosan elérhető adatbázist vezet – a Végrehajtási eljárás alatt álló adózókról.

Óvva intő körülmény az is, hogyha a vállalat tulajdonosával szemben vagyoni részesedés lefoglalása vagy büntetőjogi intézkedés van folyamatban (ez is látható a cégkivonaton, ha van ilyen). Érdemes információt keresni arról is, hogy a vállalkozással szemben a korábbi években volt-e végrehajtás, adószám felfüggesztés, vagyoni részesedés lefoglalás, büntetőjogi intézkedés vagy egyéb negatív esemény.

A korábbi évekre vonatkozó negatív események a Cégközlönyből érhetők el a legkönnyebben.

Összességében javasolt átgondolni bármilyen típusú együttműködést egy olyan céggel amely ellen a lekérdezés pillanatában végrehajtás, illetve egyéb negatív esemény van folyamatban, vagy a közelmúltban több negatív esemény kapcsolódott hozzá. Egy leendő munkavállalónak érdemes megnézni azt is, hogy az adott cég szerepel-e a NAV által vezetett, Alkalmazottukat bejelentés nélkül foglalkoztatók adatbázisában.

8. A tag (ok) adatai a tulajdonosi kör

Egyértelműen kijelenthető, hogy ez az egyik legérdekesebb információ egy céggel kapcsolatban, hogy ki a vállalat tulajdonosa. A cégjegyzékből általában ez is nyilvánosan megtudható.

A Tárolt cégkivonatban a tulajdonosokra vonatkozó adatok legalul helyezkednek el.

Egy gazdasági társaság tulajdonosai jellemzően: magánszemélyek, állam, önkormányzat, vállalatok, civil szervezetek vagy egyéb szervezetek lehetnek.

A cégjegyzék a magánszemély tulajdonosról előírt szabályozás alapján közzéteszi a teljes nevét és személyes adatait.

A tulajdonosok körében főleg magánszemélyeknél, érdemes megnézni azt, hogy milyen céges érdekeltségeik vannak és voltak a múltban. Ha azt látszik, hogy az adott tulajdonosnak / cégjegyzésre jogosult személynek számos olyan cégben volt (van) érdekeltsége, amely pl. felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás miatt szűnt meg, akkor szintén érdemes jól átgondolni - az üzleti kapcsolatot - az esetleges pénzügyi kockázatok miatt. Egy magánszemélyre vonatkozóan a céges érdekeltséggel kapcsolatos adatai a Személykeresés adatbázisból tudhatók meg.

A Cégadatokban megtekinthetők a korábbi tulajdonosok adatait is. Érdemes megvizsgálni, hogy az aktuális és a korábbi tulajdonosok / cégjegyzésre jogosult személyek között van-e olyan aki szerepel az Eltiltott személyek adatbázisában.

Ha a lekérdezett cégnek egy másik magyar vállalat a tulajdonosa, akkor annak is érdemes áttanulmányozni a Tárolt cégkivonatát. Amennyiben sok végrehajtás, adószám felfüggesztés vagy egyéb negatív esemény volt ellene a közelmúltban, akkor az mindenképp negatív információ és intő jel.

Végezetül a cégjegyzékben szereplő adatok mellett fontos a vállalkozás pénzügyi helyzetéről is tájékozódni. Erre szolgál az E-beszámoló portál, ahol a hazai gazdasági társaságok pénzügyi beszámolói, eredménykimutatásai és mérlegadatai szerepelnek.


Kapcsolódó adatbázisok:

Pozitív céginformációs adatbázisok

  1. Köztartozásmentes adózók egyszerű lekérdezése
  2. Megbízható adózók adatbázisa
  3. Jogkövető vállalkozások listája

Negatív céginformációs adatbázisok

  1. Munkavédelmi bírsághatározatok
  2. Szankciós jelleggel törölt adószámok egyszerű lekérdezése
  3. Jelentős összegű adóhiánnyal érintett adózók listája
  4. Eltiltott ajánlattevők
  5. Eltiltott lovas szolgáltatók

Egyéb céginformációs adatbázisok

  1. Pénzügyi szolgáltatók adatbázisa

 

Az E-Cégjegyzék ide kattintva érhető el

 

keresés


 

Továbbiak